Olvasás - Boldogság
Minden társadalom /benne az egyén/ fejlődését a tudás
határozza meg, melynek elsajátításához, ismeretéhez elsősorban a könyveken
/olvasottság/ keresztül vezet az út.
Az olvasás szeretete, művelése „minden igényt” kielégíthet:
szórakoztat, tudást nyújt, gondolkodásra késztet, kapcsolatokat épít, kiművelt
szakembereket biztosít a társadalom számára, és persze nem utolsó sorban
kellemes, hasznos és tartalmas időtöltést jelent.
Mindenekelőtt kiemelnék egy-két fontosabb megállapítást
Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába /2006/ c. tankönyvéből, amikhez saját
gondolatokat, kérdéseket is társítok:
Tehát az olvasás boldogsághoz vezethet, mert az embernek
nemcsak anyagi szükségletei vannak: a jólléthez hasonló a boldogság fogalma is.
Mikor lehetünk a
leginkább megelégedettek és boldogok?
Akkor, ha az objektív életkörülményeink a legkedvezőbbek.
Milyen út vezethet a
megelégedettséghez és boldogsághoz?
Az élet minőségének három dimenziója E. Allardt /1975/
szerint:
- birtoklás: anyagi életszínvonal
- szeretet: jó emberi kapcsolatok
- létezés vagy önmegvalósítás: az egyéni élet értelmességének érzése
Szerinted kedves látogató, mindezek megvalósíthatók könyvek,
olvasottság, tudás nélkül?
D. Riesman /1968/ A magányos tömeg c. sikerkönyvében két
szempont szerint különbözteti meg az embert:
- Belülről irányított ember: saját meggyőződése, értékei szerint cselekszik.
- Kívülről irányított ember: cselekedeteivel a társadalmi környezet elismerését kívánja elnyerni, ezért a környezet elvárásait tekinti irányadónak /Riesman ezt káros tendenciának tartja/.
De mi alapján alakul
ki az emberi személyiség?
A szocializáció az a folyamat, amelynek során a gyermekek
megtanulják, hogyan lehetnek társadalmunk hasznos tagjai, hogyan kell a
társadalomban élniük. Megtanulják a környező társadalom kultúráját, normáit,
értékeit.
A szocializáció az egész élet folyamán folytatódik, és
legfontosabb intézménye a gyermekkori család.
Ahol a gyermekeknek a szülőkkel együtt töltött ideje, a
közöttük végbemenő interakció csökken, a szocializáció más színterei növekvő
szerephez jutnak: pl. iskola, barátok, televízió, valamint az utóbbi években
egyre növekvő mértékben használt internetes
közösségi hálók.
Most idéznék egy-két adatot Gyenes Edinának az MTA Szociológiai Kutatóintézet
kiadásában 2005-ben megjelent, Találkozások a kultúrával 5.: Olvasási
szokások c. művéből /80-81. p./:
1. ábra:
Társadalmi-demográfiai csoportok hány százaléka szokott
internetezni, ill. hány százalék szokott interneten legalább havi
rendszerességgel olvasni:
-
férfiak (29%; 26%)
-
14-17 évesek (69%; 60%)
-
18-29 évesek (41%; 35%)
-
30-39 évesek (28%; 25%)
-
diplomások (57%; 53%)
-
tanulók (76%; 67%)
-
fővárosiak (40%; 37%)
-
megyei jogú városokban élők (34%; 29%)
-
150-200 ezer Ft/hó jövedelemmel rendelkezők (40%; 37%)
-
200 ezer Ft feletti havi jövedelemmel rendelkezők (53%;
50%)
-
azok, akik kényelmesen megélnek jelenlegi jövedelmükből
(60%; 57%)
-
azok, akik kijönnek jelenlegi jövedelmükből (34%; 29%)
-
Közép-Magyarországon élők (35%; 32%)
-
Közép-Dunántúlon élők (30%; 27%)
A felhasznált kép forrása:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése