Mindennek meghatározott ideje van!
Felgyorsult, rohanó világban
élünk, melyben hatalmasra duzzadt az elsajátítandó tudásanyag, és információk
tömkelegével kell megbirkóznunk. Szinte semmire nem jut időnk, sokszor még
pihenésre sem. Egy nap pedig csak 24 órából áll.
Céltudatosan megtervezve, vagy csak véletlenszerűen motiválva?
Édesanyám a „kezdetektől” arra is
tanít, hogy „a világon a legnagyobb úr az idő: olyan nagy érték, amit nem
pazarolhatunk el. Készíts magadnak időbeosztást, írd be azt is, hogy szerinted
kb. mennyi időt lenne ésszerű netezéssel töltened. Egy hónapon keresztül
figyeld magad, mennyire sikerült betartanod a tervedet. Ha nem sikerült, tedd
meg a szükséges kiigazításokat.”
Hát igen: a netezés sok időt
felemészthet, és elvonhatja a figyelmet sokkal fontosabb tevékenységektől.
Nálam gyermekkorom óta bevált a
tervezésen alapuló életvitel, és e nélkül nem is tudnám elképzelni a
mindennapjaimat /nagyon hálás vagyok ezért is Édesanyámnak/.
Gondoljuk csak át: ahol nincs
rend, ott káosz uralkodik.
A naptár, benne az 1 év, a 12
hónap, a napok, a 24 óra, mind tervezőmunka eredménye, mely alapot nyújthat az
embernek élete megtervezéséhez, irányításához céljainak megfelelően. Csak
motiváció kell hozzá.
Előnye még az is, hogy szinte
alig vesz igénybe időt: nálam reggel kb. 10 perc és este 10 perc.
Nem kell hozzá más, csak egy
asztali naptár, egy A/5-ös füzet és gondolkodás: átgondolása az elvégzett és
elvégzésre váró feladatoknak.
Ennek alapján a legfontosabb a
végeredmény, amit naponta egyenlegként megkapunk: a szabadidő órákban
kifejezve, amit szórakozással, pihenéssel, kikapcsolódással tölthetünk.
Én a szabadidőm felhasználását is
megtervezem magamnak, de ezt már kötöttségek nélkül.
Mindez épp olyan, mint ahogy
költségvetést készítünk. Az egyenlegben megkapjuk, hogy nyereségesen
terveztünk, vagy mínuszba kerültünk, tehát veszteségünk van. Nem vitás, hogy a
nyereség a legjobb tervezés eredménye.
2. ábra:
Összehasonlítva az 1. és 2.
ábrában szereplő adatokat:
2005-ben az interneten legalább
havi rendszerességgel olvasók:
14-17 évesek 60%
18-29 évesek 35%
2013-ban a fiatalok könyvolvasási
gyakorisága, havi rendszerességgel:
15-25 évesek 14%
3. ábra:
A 2. ábra forrása:
A 3. ábra forrása:
GEREBEN Ferenc: Olvasás- és könyvtárszociológiai vizsgálatok
Magyarországon. In: Könyvtárosok kézikönyve. 4. köt. szerk. HORVÁTH Tibor –
PAPP István. Budapest, Osiris Kiadó. 2002. 27. p.
A felhasznált képek forrásai:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése