Összegzés

Blogom jelen bejegyzésével ismét zárom soraimat, de nem örökre, csupán 2015 februárjáig, amikor is MA egyetemi tanulmányaim 4. félévébe lépek, és a kurzuskövetelmények megkívánják.

Bízom benne, hogy érdekes és színvonalas bejegyzésekkel sikerült rámutatnom arra, hogy lehet-e negatív befolyással a social networking az olvasásra, különösen a fiatalok, a „Facebook-generáció” esetében. Milyen veszélyeket rejt, ha „elszakadunk” a könyvek világától, az olvasástól, és milyen „árat” fizetünk érte?

Emberek és gépek! Számomra előnyt élveznek az emberek, az emberi kapcsolatok, az emberek által írt és nyomtatott könyvek. A gépeket csak azért használom, mert megkönnyítik mindennapjaimat /információáramlás/, segítenek munkámban /például az írógép helyett/ hasznos eszközként, és persze nem titkolom, néha játszom is egy kicsit az interneten, mikor nagyon unatkozom /bár ilyen szinte soha nem létezik/.

Kislánya digitális forradalmat hozott Kovács Patrícia életébe

Álláspontom, hogy „minden jóban van valami rossz, és minden rosszban van valami jó”, ezért nem hagyhattam ki az alábbi cikket sem, amely rámutat arra, hogy a technika újabb és újabb vívmányai segítségünkre lehetnek a szükség idején is, tehát jó, hogy vannak.

A cikk a Metropol 2014. február 27-i (csütörtöki) számában jelent meg a 19. oldalon, a Trend rovatban:

„Kovács Patrícia összenőtt az okostelefonjával. Soha nem gondolta volna, hogy így megfertőzi a modern technológia, kismamaként mégis a digitális lehetőségek segítik a babával kapcsolatos kérdésekben.”

„… - A lányom születése óta pedig mentsvárammá vált a készülék, mert számtalan babával kapcsolatos kérdésemre azonnal választ kapok. Nagyon megnyugtató érzés, hogy a kezemben tartom a megoldást.

- A gyermek születése után sok kismama érzi úgy, hogy teljesen elszigetelődik a korábbi életétől. Ilyenkor minden eszköz nagy segítség, amivel egyszerűen és könnyedén tud kapcsolatba lépni barátaival és családtagjaival – mondja Horváth Gabriella, pszichológus. – Szinte létfontosságú, hogy az idősebb generáció is lépést tudjon tartani mindezzel.”

„… - Nekünk például olyan csomagunk van, amivel egy fix havidíjért korlátlanul tudunk beszélni, úgyhogy bármikor felhívhatom szeretteimet vagy küldhetek nekik egy SMS-t, hogy épp mi történik velünk. Édesanyámnak pedig főleg e-mailben szoktam képet küldeni a babáról, ő még számítógépen, vezetékes internettel netezik, de már ez is nagy könnyebbség számomra – meséli a színésznő.

A modern infokommunikációs szolgáltatásoknak köszönhetően a felhasználók szabadsága még most is folyamatosan nő. – Ma már szinte nem létezik olyan helyzet, amikor ki kell maradnunk a kommunikációból…. – mondja Rózsa Iván, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója.”

A felhasznált kép forrása:

http://www.hotdog.hu/techmobil/kutyuk/okostelefon-korkep-avagy-melyiket-valasszam

Mesekönyvet illusztrált Oszter Alexandra

A Helyi Téma, XIX. Kerület, 2014. április 23-án /4. oldal/ a fenti címmel közöl újabb híreket a mesék világából:

„Sün Peti és barátai címmel jelent meg mesekönyv, melyhez a rajzokat Oszter Alexandra készítette. Az eddig jobbára színészként ismert illusztrátort a könyvbemutatóra szülei is elkísérték, és felelevenítették, hogyan is meséltek lányuknak. Alexandra követi a családi hagyományokat, fiának is olvas, de rajzol is.

- Minden este meséltünk könyvből, majd mesekazettákat vettünk neki, és azt már maga hallgatta, azt is nagyon szerette – elevenítette fel Oszter Alexandra gyermekkorát az anyuka, Failoni Donatella.”

„… - Érdekelte, mi történik a nagy sűrű, kerekerdőben, ezért rengeteg mesét kellett kitalálni, és megígértem, hogy egyszer majd elmegyünk oda, na meg a világ végére is – vette át a szót Oszter Sándor, az apuka.. – Kedvence a borsószem kisasszony és a Vackor meséi voltak.
- A legnagyobb élmény persze, hogy az volt, mikor apa előadta a történeteket, örök nyomot hagyott bennem - csatlakozott  az előtte szólókhoz a színész-illusztrátor. - Az elhangzott meséket menetközben elképzeltem, és lerajzoltam.”

„… Legújabb alkotása a Kepes Ágnes meséit tartalmazó Sün Peti és barátai című mesekönyv figuráinak megrajzolása volt.

- Bennem megmaradt az a gyermeki látásmód, ami másokból kiveszik, mire felnőtt lesz – mondta Alexandra, akinek kisfia, Axelo pont ugyanannyira szereti, ha anya rajzol vagy mesél valamit.”

A felhasznált kép forrása:

http://artnews.hu/2014/04/03/

A nevelés színterei

A Ritmus egészség- és életmódmagazin 2013. októberi számában, a 69. oldalon az alábbi előadásrészletet olvastam Herczog Mária szociológustól:

„A gyerekek egészen a XXI. század második feléig, elsősorban a családjukban, saját közösségükben, kultúrájukban nevelkedtek. A tankötelezettség bevezetésétől mára oda jutottunk, hogy a gyerekek többnyire kora gyerekkoruktól sokféle intézmény és szolgáltatás keretében a családjukon kívül töltik a napjaik nagy részét, ezért többféle inger, hatás éri őket. Ez a változás alapvetően befolyásolja a gyerekek életét és a szülőkkel szembeni elvárásokat.

Ma már biztosan tudjuk, hogy a gyerekek fejlődése szempontjából az „első évek örökké tartanak”, vagyis sokkal meghatározóbb, hogy mi történik az élet első néhány évében, mint korábban gondolták. Az agykutatások eredményei szerint az agy fejlődése az élet első három évében a legintenzívebb, ilyenkor teremtődik meg annak lehetősége, hogy a gyerek optimális fejlődéséhez szükséges érzelmi, értelmi, fizikai gondoskodást megkapja, és ez ellenállóképessé, nyitottá tegye őt.”

A felhasznált kép forrása:

http://www.borsonline.hu/20130601_parizsbol_indult_feltamasztjak_a_szomszedolast

A meseolvasás az egész családnak öröm

Ismét két interjúrészletet mutatok be a gyermekkori mesékről, a meseolvasásról.

A cikkek a Témában jelentek meg, 2014. április 2-án a 12. és a 4. oldalon:

1./ „Harsányi cenzúrázza a meséket

Harsányi Levente szerint nem mindegy, hogy milyen műsorokat, meséket néznek, illetve hallgatnak gyermekeink. Fontos, hogy a tévében az erőszakmentes és szórakoztató mesesorozatokban kedvenc hőseik kalandjait követve játszva tanulhassanak, míg egy altatómesével kalandos éjjeli utazásra indulhatnak.

… - A gyermekkorból leginkább a mesékkel kapcsolatos emlékeket őrzi az ember.

… - Mindennap megvan az adott helye és ideje nálunk is a meseolvasásnak, nem maradhat ki a program a napi rutinból. Azt vettem észre magamon, hogy… cenzúrázom a meséket olvasás közben, …

…. arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a meseolvasás az egész családot összefogja, hiszen mesét hallgatni és olvasni egyaránt valódi öröm. Ha naponta fél órát mesélünk a gyerekeknek, akkor egész évben egy teljes hetet tudunk együtt tölteni velük a mesék varázslatos birodalmában.”

2./ „Karácsonyig elkészül a Bogyó és Babóca

Tóth Géza filmrendezőt nevezte ki Áder János köztársasági elnök a Színház- és Filmművészeti Egyetem új rektorává. …A Maestro című rövidfilmjével Oscar-díjra is jelölt rendező szerint a magyar rajzfilmek színvonal tekintetében felveszik a versenyt az amerikai és japán szuperprodukciókkal.

…- Az ön alkotásai közül a gyerekek elsősorban a Bogyó és Babócát ismerik. Folytatják a sorozatot?

   -  Eddig 26 epizód készült el, és még idén befejezzük a következő évadot. Karácsonyra tehát már 39 résznél fogunk tartani.

… A rajzfilm nem csak a rendszerváltás óta, hanem a teljes magyar filmtörténelemben hiánypótló, mert jellemzően pici gyerekeknek, az iskola előtti korosztálynak készült.

…- Sokan panaszkodnak amiatt, hogy a magyar gyerekek lényegében nem magyar rajzfilmeken nőnek föl. Ez ön szerint is probléma?

   -  Ezen a téren Magyarországnak vannak adósságai.” 

A felhasznált kép forrása:

http://nikaudcyear4literacy.wikispaces.com/Y4+Reading

Mit nyújt a mese?

Két interjúrészletet idézek, amik idén a Kispest.infoban és a Kispesti Magazinban jelentek meg:

1./ „A mese a nyelv természetvédelmi területe

Egy-egy szó a lélek különleges zugait cserkészi be, sok azonban már csak a mesékben, vagy a távoli településeken él. A szülő által mondott mese örökre emlékezetes marad Berecz András Kossuth-díjas mesemondó, énekes szerint, aki Kispestre is évről-évre ellátogat. Január végén teltházas előadást tartott a KMO-ban a Magyar Kultúra napja alkalmából.”

„Manapság egyre kevesebbet mesélnek a szülők a gyerekeknek, hiszen ott van a tévé. Mégis miért fontos, hogy – szülőként – meséljünk? Miért jobb a mesélt mese?

Sok érvet tudnék egymás mellé csoportosítani. Az első, hogy ennél szebb szövetség, mint gyermek és szülő közötti, nem nagyon van. Este a test elfárad, de a lélek nagyot nyújtózkodik, akar még valamit hallani. Abban a sötétben a mesék olyan pontosan és jól tudnak a világról szólni, olyan élvezhetően igazságosak, hogy kár kihagyni. Erre még felnőttkorban is biztosan emlékezni fog a gyerek.”

„Mennyire fontos része a magyar kultúrának a mesevilág?

A magyar nyelv legszebb állapotai vannak a mesékben, olyan kihaló szavak élnek bennük, mint például egy természetvédelmi területen egy ritka gyík- vagy pókfaj. Célszerű őket életben tartani, mert ezek olyanok mint egy génbank, ki tudja mikor lesz rájuk szükség. Ahány szó, annyi ismeret. A léleknek olyan különleges zugait tudja egy szó becserkészni, amelyeket más szó nem képes.”

2./ „Berecz András: Kispesten a mesemondó

A vidámságra ma óriási szükség van. Aki pedig a mai világban igazat akar mondani, nem ússza meg, hogy ne tréfába csomagolja. Az igazság sajnos nem mindig olyan vicces, mint a mese hangvétele. A mesére tehát szükség van, és nemcsak Magyarországon! Ma már nemzetközi mesemondó találkozókat is szerveznek, ahol a különféle nemzetekből érkezők mondják el tolmács segítségével meséiket, történeteiket.”

Forrás:

1./ Kispest.info. IV. évf. 2. szám (2014. február) 12-13. p.

2./ Kispesti Magazin. 2. szám (2014. február) 12-13. p.

A felhasznált kép forrása:

http://www.utazzitthon.hu/elol-megy-nyelve-berecz-andras-estje-debrecen.html

Az óvodai kérdőívek összesítése, elemzése

    =    

A 9 főből:

2 fő 6 éves:   22,2 %

6 fő 5 éves:   66,7 %

1 fő 3 éves:   11,1 %

3 fő kisebb testvérével él együtt:      33,3 %

1 fő nagyobb testvérével él együtt:   11,1 %

8 fő teljes családban nevelkedik:      88,9 %

1 fő csonka családban nevelkedik:   11,1 %

Szülőkkel töltött idő naponta:                         ebből olvasásra szánt idő:

1 fő   kb. 0,5 óra:   11,1 %                                   0,5 óra                 100 %

1 fő   2-3 óra:         11,1 %                                  0,5 óra                    25-17 %

1 fő   3-4 óra:         11,1 %                                  ritkán                      ?

2 fő   4-5 óra:         22,3 %                                  1 és 1 óra                25-20 %

2 fő   5-6 óra:         22,3 %                                   0,5-1 és 0  óra          9-0 %

1 fő   6 óra:             11,1 %                                  0,5 óra                     8 %

1 fő hétvégeken   24 óra:   11,1 %                       45 perc                      1,9 %

A gyerekek közül:

8 fő kedveli, szereti a mesét:   88,9 %

1 fő nem kedveli:                     11,1 %

4 fő használ internetes játékokat kb. 0,5-1 órát,

       ill. mesét néz számítógépen kb. 1-2 órát:            44,4 %

5 fő nem használja még a számítógépet:                    55,6 %

4 fő rendszeresen nézi a TV mesecsatornáit,

       kb. 0,5-3 órát:                                                    44,4 %

3 fő a mese mellett egyéb csatornákat is néz,

       kb. 0,5-3 órát:                                                    33,4 %

2 fő nem néz TV-t:                                                     22,2 %

Egyéb játékokkal való foglalkozás:

9 fő vegyesen:                                                         100%

Szülők játékban való részvétele:

2 főnél  kb. 0,5 óra:                                                   22,2 %

1 főnél  kb. 1 óra:                                                      11,1 %

3 főnél  kb. 1-2 óra:                                                   33,4 %

1 főnél  esténként:                                                    11,1 %

1 főnél  ha van ideje a szülőnek:                                11,1 %

1 főnél  a háztartási munka közben is:                       11,1 %

Mind a 9 gyermek igényli a szülőkkel

való kommunikációt:                                                100 %

A mesekönyvek beszerzési forrásai:

5 fő  vásárlás:                                                            55,6 %

2 fő  vásárlás és ajándék:                                           22,2 %

1 fő  vásárlás, csere-bere:                                          11,1 %

1 fő  öröklés, csere-bere, ajándék:                              11,1 %

A felhasznált képek forrása:

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/magyar-nyelv/nyelvtan-6-osztaly/a-szimbolumok-es-az-egyezmenyes-jelek/egyezmenyes-jelek

http://www.miabonyunk.hu/?cimke=12

A kisgyermekkor és az olvasás

Kedves Látogató!

Kutatómunkámat jelen blogbejegyzésemmel folytatom. Visszatérek a szocializáció legfontosabb és legelső intézményéhez, a gyermekkori családhoz, melynek elemzéséhez ismét kérdőíves közvélemény-kutatást hívtam segítségül.

 

           

      

     

A kispesti Zöld Ágacska Óvoda egyik csoportjának szüleit megkeresve /óvónői engedéllyel/, ahol 5 éves unokahúgom is tölti mindennapjait, 25 db kérdőívet osztottam szét. Sajnos csak 9 db-ot kaptam vissza.

A célom az volt, hogy a kérdésekre adott válaszokból kiderüljön, fontos-e a kisgyermekeknek a könyv, az olvasás iránti igény és szeretet. Használnak-e már időtöltésként számítógépet? Mindezeket irányítottan, vagy tudatosan cselekszik-e?