Mit nyújt a mese?

Két interjúrészletet idézek, amik idén a Kispest.infoban és a Kispesti Magazinban jelentek meg:

1./ „A mese a nyelv természetvédelmi területe

Egy-egy szó a lélek különleges zugait cserkészi be, sok azonban már csak a mesékben, vagy a távoli településeken él. A szülő által mondott mese örökre emlékezetes marad Berecz András Kossuth-díjas mesemondó, énekes szerint, aki Kispestre is évről-évre ellátogat. Január végén teltházas előadást tartott a KMO-ban a Magyar Kultúra napja alkalmából.”

„Manapság egyre kevesebbet mesélnek a szülők a gyerekeknek, hiszen ott van a tévé. Mégis miért fontos, hogy – szülőként – meséljünk? Miért jobb a mesélt mese?

Sok érvet tudnék egymás mellé csoportosítani. Az első, hogy ennél szebb szövetség, mint gyermek és szülő közötti, nem nagyon van. Este a test elfárad, de a lélek nagyot nyújtózkodik, akar még valamit hallani. Abban a sötétben a mesék olyan pontosan és jól tudnak a világról szólni, olyan élvezhetően igazságosak, hogy kár kihagyni. Erre még felnőttkorban is biztosan emlékezni fog a gyerek.”

„Mennyire fontos része a magyar kultúrának a mesevilág?

A magyar nyelv legszebb állapotai vannak a mesékben, olyan kihaló szavak élnek bennük, mint például egy természetvédelmi területen egy ritka gyík- vagy pókfaj. Célszerű őket életben tartani, mert ezek olyanok mint egy génbank, ki tudja mikor lesz rájuk szükség. Ahány szó, annyi ismeret. A léleknek olyan különleges zugait tudja egy szó becserkészni, amelyeket más szó nem képes.”

2./ „Berecz András: Kispesten a mesemondó

A vidámságra ma óriási szükség van. Aki pedig a mai világban igazat akar mondani, nem ússza meg, hogy ne tréfába csomagolja. Az igazság sajnos nem mindig olyan vicces, mint a mese hangvétele. A mesére tehát szükség van, és nemcsak Magyarországon! Ma már nemzetközi mesemondó találkozókat is szerveznek, ahol a különféle nemzetekből érkezők mondják el tolmács segítségével meséiket, történeteiket.”

Forrás:

1./ Kispest.info. IV. évf. 2. szám (2014. február) 12-13. p.

2./ Kispesti Magazin. 2. szám (2014. február) 12-13. p.

A felhasznált kép forrása:

http://www.utazzitthon.hu/elol-megy-nyelve-berecz-andras-estje-debrecen.html

A kisgyermekkor és az olvasás

Kedves Látogató!

Kutatómunkámat jelen blogbejegyzésemmel folytatom. Visszatérek a szocializáció legfontosabb és legelső intézményéhez, a gyermekkori családhoz, melynek elemzéséhez ismét kérdőíves közvélemény-kutatást hívtam segítségül.

 

           

      

     

A kispesti Zöld Ágacska Óvoda egyik csoportjának szüleit megkeresve /óvónői engedéllyel/, ahol 5 éves unokahúgom is tölti mindennapjait, 25 db kérdőívet osztottam szét. Sajnos csak 9 db-ot kaptam vissza.

A célom az volt, hogy a kérdésekre adott válaszokból kiderüljön, fontos-e a kisgyermekeknek a könyv, az olvasás iránti igény és szeretet. Használnak-e már időtöltésként számítógépet? Mindezeket irányítottan, vagy tudatosan cselekszik-e?