2015. április 24., péntek

Záróbejegyzés

Blogomat, melynek témája a közösségi háló hatása a jövő olvasóira, azon belül is kiemelten a veszélyek, jelen soraimmal lezárom.

Mint az ELTE BTK informatikus-könyvtáros mesterszakos hallgatója, a 2013. október 7-én megnyitott blogot /21 bejegyzéssel/ A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 3 féléves kurzus keretében kapott feladatként működtettem és szerkesztettem. Júliusban kézhez kapom mesterszakos diplomámat és utána munkába állok, így folytatni valószínű, hogy nem fogom.

Bízom benne, hogy munkám hasznos volt, s kutatásaim, cikk ismertetőim, meglátásaim /vicces, de sokat mondó képbeszúrásaim/ „körbejárták” a téma aktuális aspektusait és megvilágították, hogy hol és milyen formában lehet és kell a veszélyeket elhárítani.

Hozzászólás ugyan nem érkezett, de a látogatások száma a mai napig 2070 volt a Föld minden tájáról. Ennek szellemében úgy ítélem meg, nem hiába dolgoztam.


Ezúton szeretném megköszönni minden kedves idelátogatónak az érdeklődést!

2015. április 19., vasárnap

A számítógép végleg kiszorítja a kézírást












        VS.







Részletek a Metropol újság 2014. szept. 17-én (szerda) megjelent számából, a 10-11. oldalon olvasható cikkből, mely A számítógép végleg kiszorítja a kézírást címmel jelent meg:

Írásbeliség. A többség egyre kevesebbet ír kézzel, és romlik az írás külalakja is.
Számítógép. Nő az igény a gyorsaságra: a technika számtalan „kézi” funkció átvételével könnyíti meg az életünket.
Kutatás. A kézzel írás bekapcsolja az idegpályákat, és javítja a tanulási folyamatokat.
Retró. Újra divattá válik a kézírás: egy papírra írt levél személyesebb, és törődést fejez ki.

A kézírás nemcsak kommunikációs csatorna, a gondolkodás és a kultúra egyik fajtája is. Talán észre sem vettük, hogy egyre kevesebbet veszünk a kezünkbe tollat vagy ceruzát, mert a gépbe írunk. Számítógépbe, laptopba, sőt, egyre inkább okostelefonba vagy tabletbe.
Manapság már e technikai eszközök segítségével üzenünk, kommunikálunk, jegyzetelünk, és a legegyszerűbb dolgokhoz is számítógépes, internetes alkalmazásokat használunk.

A kézírás a kultúra hordozója

Számos kutatás bizonyítja, hogy a kézírás több, mint egy „egyszerű” kommunikációs csatorna. Az agynak több központja is akkor aktiválódik, amikor megtanulunk betűket olvasni és kézzel írni. A kézzel írás megerősíti a tanulási folyamatot – ez azonban, ha csak géppel, gépbe írunk, elmaradhat. Szoros kapcsolat van a kézírás és az olvasás között, melyben fontos szerepet játszik az agy szenzomotoros része. A számítógépen írtakat pedig sokkal könnyebben elfelejtjük. Oka, hogy a kézírás többszörösen rögzül az agyunknak a memóriáért felelős részében.

A kézírás elhagyása nem csak lassítja, de visszafogja, sőt akadályozza is a szellemi és kulturális fejlődést. Tulajdonképpen egy létfontosságú kulcs, mellyel könnyebben tanulunk, jobban fejlődünk, de általa gazdagodik a memóriánk és a kreativitásunk is.

Az írásbeliség nélkül csökkennek bizonyos motoros készségek, finom működések, melyek a gondolkodás formáján is változtathatnak előbb-utóbb. A bal agyféltekét, tipikusan lineáris gondolkodást felválthatja a képi, mely szimultán egyidejűségben látja a világot.
A fiatalok kézírásának olvashatósága rendkívül sokat romlott, és az általános iskolás kor után fokozatosan csökken a kézírási gyakorlat. A helyesírás is gyengébb, különösen a mondatszerkesztés és –tagolás, illetve az úgynevezett intellektuális, jelentésárnyaló írásjelek használata is kevés vagy helytelen.

A mozgás, a mimika, a gesztikuláció és a beszédstílus mellett az írásunk is saját magunkról közvetít információkat mások felé.
Habár a kéz mozgatja a tollat, mégis csak egy kivitelező, valójában az agyunk minden mozgásunk irányító rendszere, így írásainkban visszatükröződnek aktuális gondolataink, érzelmeink, de akár a fizikai állapotunk is.”

Igen, ez is egy nagy veszélye annak, ha állandóan csak a számítógépet használjuk mindenre.
Ismét a helyes időbeosztásra hívnám fel a figyelmet, mert ahogy a cikkben is utalás történik rá, könnyen „érzelem nélküli gépekké” válhatunk.  


Felhasznált források:


2. kép forrása: http://hallovilag.hu/kreativ/kreativ-iras-hogyan-szerezz-vele-vevoket/


2015. április 5., vasárnap

Gyermekeink a neten

Gyermekeink a neten c. cikkből /Metropol, 2014. márc. 7., péntek, Bp./ részletek:

„A magyar gyermekek – az EU-átlagnak megfelelően – átlagosan 9 évesen kezdik el használni a világhálót. A 9-12 éves magyar gyerekek 45 százalékának van 100-nál több ismerőse a közösségi oldalakon, ez az arány a legmagasabb az EU-ban! Statisztikák szerint minden harmadik fiatalt zaklatták már az interneten, de közülük csak minden tizedik számol be szüleinek, tanárainak erről, mert „ezt ők úgysem értik”.
Joggal merül fel a kérdés, ha mi, felnőttek kevesebb információval és tudással rendelkezünk az internet világával kapcsolatosan, akkor, hogyan tudjuk megóvni gyermekeinket az elektronikus világban rájuk leselkedő veszélyektől?

A „Gyermekeink a neten” programsorozatot a problémák megoldásának érdekében hívta életre a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). Célközönsége ezúttal a szülők és pedagógusok.
A KIM kiemelten fontos ügyként kezeli az internetes zaklatás kérdéskörét, ezért a megelőzés érdekében az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel (OFI) szoros kooperációban egy olyan akkreditált pedagógus továbbképzést is indít, amelyben kiemelt helyet kap az internetes médiával kapcsolatos tudásanyag átadása. Elsődleges cél az, hogy a tanárok felkészülten álljanak a fiatalok internetezési szokásai előtt, valamint a kialakult problémák kezelésében is hatékonyabban tudjanak segíteni.


Szerző: a KIM társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára”

2015. március 21., szombat

Megtört a digitális fejlődés



            vs.         


„Megtört a digitális fejlődés” címmel jelent meg cikk a Metropol újságban 2013. november 21-én /csütörtök/ a 4. oldalon.

Ebből idéznék:

Internet. A 15-29 évesek negyedének otthonába nincs bekötve, ötödének nincs is számítógépe.
Változás. Megtorpant az internet-hozzáférés terjedésének üteme.
Okok. Tartósan leszakad egy réteg, amely nem jut hozzá számítógéphez és internethez.
Kimaradók. Többségük nem tanul és nem is dolgozik.

Öt év elmúltával sem netezik több fiatal.
(az internethasználat) Egy határon túl nehezen terjed, világjelenség.

Több százezren leszakadóban

Az is kirajzolódik, hogy kik alkotják a leszakadók tömegét: az észak-magyarországi és észak-alföldi fiatalok körében 30% fölötti az internethez közvetlenül hozzá nem férő 15-29 évesek aránya. Negyven százalékuk komoly anyagi gondokkal küzd: státusuk is nehézzé teszi helyzetüket. Ezeknek a fiataloknak minden tekintetben rosszabb a helyzetük, mint az átlagnak.
Egyharmaduknak nincs állandó baráti társasága, szabadidejük java részét otthonukban töltik el, még hétvégeken is, sport vagy aktív programok nem szerepelnek a napirendjükön. Informálódni is inkább a televízióból szoktak.
Közösségi oldalakat a fiatalok 69%-a használ, ami 6%-os növekedés 2008-hoz képest.
Érdekesség az is, hogy a fiatalok 175-re becsülték az otthonukban található könyvek számát, ami jóval kevesebb, mint az előző, 2008-as kutatás során saccolt 265 példány. E-bookból ugyanakkor átlagban 4 darabbal gazdagodtak a háztartásaik.”

Véleményem szerint kézenfekvő megoldás lenne ezen fiatalok számára még inkább, hogy valamilyen figyelemfelkeltő és hatásos módszer révén könyvtárhasználókká váljanak/válhassanak.


Felhasznált kép forrása:



2015. február 25., szerda

Digitális bennszülöttek - digitális szakadék


Üdvözlök minden kedves érdeklődőt, látogatót, felhasználót!

Blogom bejegyzései MA tanulmányaim utolsó félévébe érkeztek.

Igyekszem ismét érdekes és aktuális cikkekkel, saját meglátásokkal tarkítani soraimat a közösségi háló és olvasás témakört „körbejárva”.

Mai bejegyzésem címe: „Digitális bennszülöttek – digitális szakadék”.


  



Szinte már közhelynek számít, hogy a mai generáció digitális technológiával a vérében születik, de mégis új, szerteágazó kutatásra és elemzésre számot tartó feladat.
Jelenleg 6 éves unokahúgomnak meg sem kellett tanítani, hogyan használja az okostelefont. Elleste. Egyszerűen a vérében van a digitális technológia. Ez előnyös, hiszen a modern technológia rengeteg kaput nyit meg a gyerekek előtt, a tanulás előtt. Mire fiatal felnőttek lesznek, már olyan információtechnológiai képességekkel fognak rendelkezni, amelyekre az előző generáció tagjai csak akkor jutottak hozzá, ha több éven keresztül tanulták. Hátrányos, mert ha sok időt töltenek a neten, háttérbe szorul az olvasás, ami minden kultúra alapja és a pontos források meghatározója. Veszélyes, mert ki vannak téve az internetes bűnözésnek. Ezért a szülők és a pedagógusok feladata ma már egyre inkább az, hogy megmutassák azokat az irányokat, módszereket, amik segítenek elérni a fiatalok céljait.

Azonban a digitális technika területe az egyik legszerteágazóbb tudományos terület, ahol nem érthetünk mindenhez.

A Metropol c. újság 2014. december 2. keddi számából az 1-3. oldalakról az alábbi kivonatokat idézem:

„Előnyben a diákok

Digitális szakadék. A gyerekek jó része „digitális bennszülött”, miközben a legtöbb tanár és iskola régi módszerekkel tanít.
Pedagógusok. Sokan saját pénzből igyekeznek alkalmazkodni.
Példa. Romániában minden harmadikos tabletet kap.

Leszakad az iskola a digitális mindennapoktól. A legtöbb iskolában elavult eszközöket használnak. A közbeszerzéseknél sok esetben először az árcédulát nézik, aztán azt, hogy mit vesznek.
Az internet nemcsak egyszerű médium, hanem alkotó felület visszajelzésekkel, megosztásokkal.

Lemaradtunk a régióban.”


Felhasznált források:



2014. április 30., szerda

Összegzés


Blogom jelen bejegyzésével ismét zárom soraimat, de nem örökre, csupán 2015 februárjáig, amikor is MA egyetemi tanulmányaim 4. félévébe lépek, és a kurzuskövetelmények megkívánják.

Bízom benne, hogy érdekes és színvonalas bejegyzésekkel sikerült rámutatnom arra, hogy lehet-e negatív befolyással a social networking az olvasásra, különösen a fiatalok, a „Facebook-generáció” esetében. Milyen veszélyeket rejt, ha „elszakadunk” a könyvek világától, az olvasástól, és milyen „árat” fizetünk érte?


Emberek és gépek! Számomra előnyt élveznek az emberek, az emberi kapcsolatok, az emberek által írt és nyomtatott könyvek. A gépeket csak azért használom, mert megkönnyítik mindennapjaimat /információáramlás/, segítenek munkámban /például az írógép helyett/ hasznos eszközként, és persze nem titkolom, néha játszom is egy kicsit az interneten, mikor nagyon unatkozom /bár ilyen szinte soha nem létezik/.



2014. április 29., kedd

Kislánya digitális forradalmat hozott Kovács Patrícia életébe






Álláspontom, hogy „minden jóban van valami rossz, és minden rosszban van valami jó”, ezért nem hagyhattam ki az alábbi cikket sem, amely rámutat arra, hogy a technika újabb és újabb vívmányai segítségünkre lehetnek a szükség idején is, tehát jó, hogy vannak.
A cikk a Metropol 2014. február 27-i (csütörtöki) számában jelent meg a 19. oldalon, a Trend rovatban:

„Kovács Patrícia összenőtt az okostelefonjával. Soha nem gondolta volna, hogy így megfertőzi a modern technológia, kismamaként mégis a digitális lehetőségek segítik a babával kapcsolatos kérdésekben.”

„… - A lányom születése óta pedig mentsvárammá vált a készülék, mert számtalan babával kapcsolatos kérdésemre azonnal választ kapok. Nagyon megnyugtató érzés, hogy a kezemben tartom a megoldást.
- A gyermek születése után sok kismama érzi úgy, hogy teljesen elszigetelődik a korábbi életétől. Ilyenkor minden eszköz nagy segítség, amivel egyszerűen és könnyedén tud kapcsolatba lépni barátaival és családtagjaival – mondja Horváth Gabriella, pszichológus. – Szinte létfontosságú, hogy az idősebb generáció is lépést tudjon tartani mindezzel.”

„… - Nekünk például olyan csomagunk van, amivel egy fix havidíjért korlátlanul tudunk beszélni, úgyhogy bármikor felhívhatom szeretteimet vagy küldhetek nekik egy SMS-t, hogy épp mi történik velünk. Édesanyámnak pedig főleg e-mailben szoktam képet küldeni a babáról, ő még számítógépen, vezetékes internettel netezik, de már ez is nagy könnyebbség számomra – meséli a színésznő.
A modern infokommunikációs szolgáltatásoknak köszönhetően a felhasználók szabadsága még most is folyamatosan nő. – Ma már szinte nem létezik olyan helyzet, amikor ki kell maradnunk a kommunikációból…. – mondja Rózsa Iván, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója.”



A felhasznált kép forrása: